Heti feles

avagy: álljunk meg egy sóra!

Stressz és karcinogén gondolatok

„Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat a jóval.” (Róm 12,21)

A múlt heti feleshez hasonlóan ismét egy példát szeretnék felmutatni arra, hogy milyen sokféleképpen kifejtheti jótékony hatását a böjt. Abban is hasonló lesz az e heti feles a múlt hetihez, hogy megint egy rendkívüli igehirdetőt idézek meg a 20. századból: most Farkas József református lelkipásztort, aki Gyökössy Endre kortársa, egyúttal bajtársa és barátja volt. Ezekre a nagy igehirdetőkre jellemző, hogy olyan prófétikus látással rendelkeztek, hogy a 20. században megfogalmazott üzeneteik ma is teljesen aktuálisak. Jól mutatja ezt Farkas József most következő írása is, amely a „Szántsatok magatoknak új szántást” című könyvében található. Azért osztom meg, mert már most kutatások sokasága szól arról, hogy a világjárvány miatti karanténhelyzet rendkívül megnövelte az emberek életében a kártékony stresszt. Ezért sokakra ráférne egy jó kis „stressz-böjt”, jóval többekre, mint ahányan étel- meg italböjtben gondolkodnak. Nos, a bibliai értelemben és lelkülettel gyakorolt böjt abban is nagy szerepet játszhat, hogy a kártékony stresszt csökkentse vagy megszüntesse életünkben. Farkas József most következő írása a kártékony stressz egyik legrombolóbb hatásáról és annak bibliai kivédéséről szól.

„(…) Divatos lett a stressz szó – méltán, hiszen egyik stresszből a másikba bukdácsolunk a hétköznapi életben. Stressz = védekező jellegű testi/lelki folyamat, amely a külső világból érkező veszélyeztetésekre fokozott ingerekkel válaszol, rendszerint szervi elváltozásokat is okozva. Érthetőbben: váratlanul előállott élethelyzetekre adott védekező mechanizmus. Ilyen kockázatokat, veszélyeket is jelentő váratlan helyzetek: hirtelen meghal valaki a közelünkben, felbomlik egy házasság, állásvesztés, anyagi összeomlás, szerelmi csalódás… Van, aki kisebb megrázkódtatásokat is nagy tragédiaként él át, és van, aki tragikus ütéseket is ››sztoikus‹‹ nyugalommal tud feldolgozni.

Hazánk szülötte, a világhírű tudós, Selye János dolgozta fel először a legátfogóbban a stresszhelyzetek lélektanát. Ő még főként a negatív hatásokat hangsúlyozta. Azután finomították a témát, és ma már egyaránt beszélünk ››jó‹‹ és ››rossz‹‹ stresszről. Kiderült ugyanis, hogy nem csak veszélyeztető stresszek vannak. Az élet dinamikus fejlődése, növekedése érdekében egyenesen szükségünk van bizonyos mértékű, bizonyos elviselhető intenzitású stresszre. Az is stressz például, ha a felnövekvő ifjú hátat fordít a családjának és próbálgatja az önálló életet. (Nagyobb baj az, ha ez soha nem történik meg, mint ha idejében lezajlik!). Minden szülőnek tudnia kell feldolgozni ezeket és a gyermekneveléssel kapcsolatos hasonló és fájdalmas, de szükségszerű stresszeket.

A lényeg tehát az, hogy van olyan stressz, ami erősíti az életünket, de van olyan is, ami erőnk felett való és betegít, lebénítja életenergiáinkat, károsítja személyiségünket. A legfontosabb ››tudományok‹‹ közé tartozik tehát a stressz-helyzetekkel való megbirkózás. Ezeket elkerülni nem lehet, úgy kezelni viszont lehet, hogy lelki javunkat szolgálják. ››Azoknak, akik Istent szeretik, a stressz is javukat munkálja‹‹.

Karcinogén gondolatok: a gondolatok vagy gyógyítanak, vagy még betegebbé tesznek. Ön- és közveszélyes az a szuperhívők körében elhatalmasodott téves eszme, hogy a ››pozitív gondolkodás‹‹ az ördög találmánya, mivel a mi nemzedékünkben leginkább a New Age mozgalom (Új Kor) tette erre az életgyakorlatra a hangsúlyt. Holott, itt egy orvostudományi szinten, sokezernyi klinikai vizsgálat eredményeként is egyértelmű igazság jelentkezik. A test összefügg a lélekkel és a lélek összefügg a testtel. Szétválaszthatatlan egységet alkot ez az együttes. Ha például a lélek keserű, csüggedező, reménytelen, örömtelen, az mérhető módon hat a testi működésekre. Már-már derűsen ismert a tipikus ››anyós-jelenség‹‹: az elviselhetetlen anyós gyomorfekélyt okoz – főként a kulturált vejének. Ez ugyanis nem kiabál, nem csapkod, hanem szótlanul nyeli befelé a keserűségeket mindaddig, amíg a gyomorfekély nem jelzi, hogy elég volt, tovább nem hajlandó tűrni a megterheléseket. Aki tud tárgyilagosan, sőt bizonyos derűvel reagálni az ilyen kínos, külső támadásokra, az az élet legnagyobb tudományának birtokába jutott.

Karcinogén = rákos daganatot előidéző anyag vagy lelki hatás. (Karcinóma = rákos daganat.) A folyamatos klinikai vizsgálatok abszolút módon egyértelművé tették, hogy a rákos daganatok előállása nem csupán biokémiai folyamat (dohányzás, alkohol, egészségtelen élet, táplálkozás stb.), hanem feldolgozatlan stressz-helyzetek, lelki sérülések ››karcinogén‹‹ (rákbetegséget okozó) következménye. Döbbenetes statisztika: kimutatták, hogy a ››kívülről‹‹ előállott rákbetegségek nyolcvan százalékánál a betegség jelentkezése előtti két éven belül valamikor valamilyen megrendítő lelki élményen, tragédián, gyászeseten ment át a friss beteg. Nem csupán a testet betegítő karcinogén vegyi anyagok jelenléte, vagy éppen a szükséges anyagok (vitaminok, nyomelemek stb.) hiánya vezethetnek rákbetegségre, hanem a lelket megbetegítő, feldolgozatlan megrázkódtatások is. Ez az egyik legfontosabb felfedezése a huszadik századi orvostudományi kutatásoknak.

Most már könnyű összekötni a stresszt és a karcinogén gondolatokat: aki nem vigyáz magára és kiszolgáltatja magát tehetetlenül a stressz-hatásoknak, az elősegíti ezzel a testünkben amúgy is mindig jelenlévő rákos burjánzásokra kész sejtek ››mozgósítását‹‹. Minden feldolgozatlan stressz karcinogén hatásokat vált ki a szervezetünkből.

Itt lép be a ››pozitív gondolkodás‹‹ jelentősége. Itt derül ki, hogy valóban ön-és közveszélyes az a tanítás, amely le akar beszélni ennek a gyógyító gondolkodásnak a begyakorlásáról. Pedig ez az egészséges élet egyik titka: még a gondolatainkba se engedjünk be tisztátalan, negatív töltésű érzéseket és gondolatokat, mert különben önnön sírásóinkká leszünk.

Hívás nélkül is jönnek negatív gondolatok. ››Nincs értelme a jóságnak, ez a betegség biztosan halálos, az ellenségem reménytelenül gonosz, nem akarok megbocsátani, a férjem tönkreteszi az életemet, kár volt oly sokat áldozni a gyermekemért…‹‹! Ha nem állunk tudatosan ellenük, hamarosan egyetemes uralomra jutnak az életünkben és leszünk pesszimisták, depressziósok, örömtelenek. Nem biztos, hogy közvetlenül rákbetegség formájában jelentkezik a negatív gondolkodás hatása, de az biztos, hogy nem marad hatástalan a testi életünkben.

Mit tegyünk tehát? Ennyi biológia után nyissunk ajtót a teológiának. A keresztyén élet = a Szentlélek erőhatásaiban zajló, Krisztust mintázó élet. Ez az élet nem emberi erőlködésekben, hanem ajándékba kapott mennyei erőkben való élet. Ez a stresszhatások és a karcinogén gondolatok elleni küzdelemben az igazán hatásos ››orvosság‹‹. Minél nagyobb mértékben töltekezünk Szentlélekkel, annál egészségesebb, győzelmesebb lesz az életünk. Már halvány jelentkezésénél torkon kell ragadni a negatív gondolatot: ››Állj meg, te karcinogén gonosztevő! Ide nincs bejárásod!‹‹

És ha valaki még mindig azt hajtogatná hívő taníthatatlansággal, hogy ez a tudomány az ördögtől van, hadd emlékeztessem arra, hogy ha igazán úgy olvassa a Bibliáját, hogy ››a teljes Szentírás Istentől ihletett‹‹, akkor vegye komolyan azt is, amit Pál apostol írt a Filippieknek: ››…ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetre méltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe … azt tegyétek, és veletek lesz a békesség Istene.‹‹ (Fil 4,8-9) Ennél pozitívabb gondolkodás nincs.

Ha tudunk ››tágasabban‹‹ gondolkozni, ide idézhetjük az apostol másik szavát is: ››Ne győzzön le téged a rossz (a negatívum), hanem te győzd le a rosszat a jóval (a pozitívummal).‹‹”

Szentkirályszabadja, 2021. márc. 3.