Heti feles

avagy: álljunk meg egy sóra!

 

Igahirdetés

 

 

„Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám jó, és az én terhem könnyű.” (Mt 11,29-30)

 

 

Jézus ebben az igehirdetésében igát hirdet. Érthető, ha erre az első reakciónk a meghökkenés, megdöbbenés, esetleg felháborodott és azonnali elutasítás. Hiszen az iga (járom) képe a közgondolkodásban és szóhasználatban, sőt, a kollektív tudatban egyértelműen negatív jelentésű: súlyos iga, leigáz, rabszolgaság igája stb.

 

Aki azonban csak egy kicsit is ismeri Jézust, tudja, hogy Nála semmi sem a megszokott. Az iga sem az, és az iga hirdetése sem az. Kezdjük ez utóbbival.

 

  1. Jézus úgy hirdeti az igát, hogy a képzeletünket szólítja meg vele. Nem egy elvont fogalommal, nem is vallási törvénnyel fogalmazza meg ezzel kapcsolatos mondanivalóját, hanem egy mezőgazdaságból vett képpel, amit aztán váratlanul ránk alkalmaz. Igen, ez az Ő műfaja, ez az Ő beszédstílusa: a képes beszéd. Sokszor gyönyörű („ég madarai”, „mezők liliomai”) máskor egészen meghökkentő, megdöbbentő képek alkalmazásával („tevének átmenni a tű fokán”). A képek célja nála az, hogy megragadják a képzeletünket. Az iga képével is ez a célja: Képzeld el, milyen lenne az életed, ha magadra vennéd az én igámat!

 

  1. Jézus úgy hirdeti az igát, hogy azt nem kényszeríti ránk, még csak nem is erőlteti, hanem csupán meghív rá. Úgy, mint egy rendkívüli lehetőségre. Ugyan, mitől lenne rendkívüli ez a lehetőség? Attól, hogy ez a meghívás egyúttal kihívás egy másik igából.

 

Ugyanis van egy másfajta iga is. Az ördög igája. Ezt olvassuk róla: „ő szertejárt, jót tett, és meggyógyított mindenkit, aki az ördög igájában vergődött, mert az Isten volt vele.” (ApCsel 10,38) Vajon kikre vonatkozik, hogy az ördög igájában vergődnek? A Biblia szerint minden emberre! Nem úgy van, hogy iga nélkül élünk, aztán előáll Jézus, és azt mondja: nem akarnátok inkább igába hajtani a fejeteket? Ó, nem! Hanem úgy van, hogy szellemi értelemben eleve igával jövünk erre a világra: az ördög igájával. Ez már a születésünk pillanatában rajtunk van, akár tudomásul vesszük, akár nem.

 

Erről aztán nem kérdezett meg minket senki, hogy akarjuk-e! A bűneset következtében az ördög ránk tette. Milyen az ő igája? Olyan, hogy abban (azzal) csak vergődni lehet. De sok vergődő ember van! Közülük sokan nem is tudják, hogy azért vergődnek, mert az ördög igájában vannak. Ebben az igában az ördög zsarnoki hatalma alatt állnak, és amíg ott vannak, az ördög szüntelenül zsarnokoskodni fog rajtuk. Nos, amikor Jézus meghív arra, hogy vegyük magunkra az Ő igáját, akkor azt a rendkívüli lehetőséget ajánlja fel, hogy megszabadulhatunk az ördög igájából. Ez másként nem is lehetséges, csak úgy, ha magunkra vesszük Jézus igáját. Ha azt gondolod, hogy ez cseberből vederbe, akkor nagyon tévedsz! A két iga közti különbség ugyanis ég és föld, illetve menny és pokol. De erről kicsit később.

 

  1. Végül Jézus úgy hirdeti az igát, hogy nagyon is tudja, miről beszél. Nála nem légből kapott az iga képe. Ő ács volt. Akkoriban az ácsok szinte mindent csináltak, ami fából elkészíthető volt. Bútorokat is. Mezőgazdasági eszközöket is. Igákat is. Így hát maga Jézus is készített igákat. Úgy képzelem, hogy azok mindegyike tökéletes darab volt. Úgy képzelem, hogy amikor felkérték egy iga elkészítésére, ő azzal kezdte, hogy először is odament ahhoz az állathoz, amelynek rendelték az igát, és pontos méretet vett róla. Közben simogatta, talán beszélt is hozzá. Aztán úgy faragta, csiszolta és szerkesztette egybe az iga darabjait, hogy a lehető legpontosabban illeszkedjen az igavonó állat nyakára. Így az nemcsak, hogy nem nyomta a nyakát, hanem meg is könnyítette számára a teherhúzást. Úgy képzelem, hogy messze földön híresek és kapósak voltak a fiatal názáreti ácsmester által készített kíméletes igák.

 

Ezek után nézzük: milyen igát hirdet nekünk Jézus? Egy rendkívül különleges igát. Több különlegessége is van.

 

  1. Azt mondja róla, hogy ez az ő igája. Tehát nem általánosságban beszél igáról, hanem úgy, hogy az az ő igája. Milyen értelemben? Erről szól a másik két különlegessége.

 

  1. Az Ő igája nem egyen iga, hanem személyre szabott, éppen ezért kíméletes, kényelmes. Amikor azt mondja, hogy az Ő igája „jó”, akkor ott az evangélium görög szövegében egy olyan kifejezés szerepel (khrésztosz), ami szó szerint ezt jelenti: használható, praktikus, kényelmes, megfelelő, ti. nem töri fel az igahordó vállát v. nyakát. Tehát nem egyen igát ajánl, hanem egy személyre szabott, méretre készített igát, ami pontosan ráillik arra, akinek Jézus szánja. Ezért aztán nincs is ennél kényelmesebb iga!

 

  1. Az Ő igája nem egyes iga, hanem kettős – az evangélium eredeti szövege szerint. Más szóval: nem egyszemélyes, hanem kétszemélyes. Miért? Kinek szánja még Jézus rajtunk kívül? Magának! Ha elfogadjuk, és magunkra vesszük, akkor az ő igáját Vele együtt kapjuk. Úgy kínálja számunkra, hogy ő már belehajtotta a fejét a ránk szabott iga egyik ágába, és hív, hogy álljunk be mellé, és húzzuk együtt! Maga nélkül nem is adja az igáját, azt csak Vele együtt vehetjük magunkra.

 

Ez az Ő igájának a legkülönlegesebb tulajdonsága, titka, varázsa: Önmagával együtt adja. Ha magunkra vesszük, akkor az Isten Fiával való közösség lelki-szellemi kötelékét vesszük magunkra. Vele együtt pedig megkapunk mindent. Ó, nemcsak azt, hogy az Ő mennyei vezetésével és erejével minden terhet könnyebb lesz húzni, hordozni. Hanem megkapjuk a legkülönlegesebb társat is. Az lesz az oldalunkon, egy igában-kötelékben velünk, Aki Istenként emberré lett, hogy kifejezze, mennyire szeret, Aki, közösséget vállalt velünk, barátunkká lett, és legigazabb barátként életét adta értünk. Úgy tette, hogy azzal legyőzte a bűnt és a halált. Az Ő igája tehát nem más, mint egy olyan kötelék Vele, amely szeretetet, szabadulást és védelmet ad számunkra, mégpedig olyan védelmet, amely nemcsak fizikai, hanem szellemi támadásoktól is meg tud óvni.

 

Iga nélküli emberi élet nincs. Csak ez a két lehetőségünk van: vagy az ördög igájában vergődünk, vagy felvesszük magunkra Jézus igáját, amelynek egyik oldalán Ő már ott van, és az Ő oldalán egy egészen új élet kezdődik. Harmadik iga nincs – úgyhogy nem is ragozom tovább.

 

Képzeld el, milyen lenne az életed, ha magadra vennéd Jézus igáját, a valaha volt legkülönlegesebb igát! Azt az igát, amely Isten Fiával von közösségbe, Akiben az Isten szeretete, hatalma, oltalma, barátsága, kedvessége van jelen.

 

 

Szűcs László

Szentkirályszabadja, 2022. január 26.