A peremvidéken

6. rész

“Atyámnak az szerez dicsőséget, ha sok gyümölcsöt teremtek, és a tanítványaim lesztek.”

Jn 15,8 efo

Magyarországon az éves almatermés hatvan százalékát Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a legtöbb szőlőt pedig a Kunsági Borvidéken szüretelik. A különböző növények sajátos klímát igényelnek. Lelki értelemben is igaz ez: bizonyos lelki gyümölcsök kizárólag a Peremvidék zord körülményei között teremnek meg. A nemkívánatos föld éppen azoknak a fajtáknak kedvez, melyek lelki növekedésünk szempontjából a legkívánatosabbak. A puszta klímája kiváló feltételeket biztosít a gyökeres átalakuláshoz, melynek eredményeképpen a gondolkodásmódunk mélyrehatóan megváltozik. A Bibliában minden hithős élete meghozta ezt a termést és mindnek része volt a veszteség, vagy fájdalom, várakozás, összezavarodás.

Izrael elhívása az volt, hogy Istenük, az egy igaz Isten arca visszatükröződjön rajtuk, hogy Őt képviseljék minden nemzet számára, akik majd az Ígéret Földjének birtokbavétele után találkoznak velük. Milyen csodálatos gondolat! Az országukon áthaladó karavánok magukkal viszik egy különleges nép hírét, akiknek a cselekedeteiben él tíz isteni parancsolat, normáik Istenüket tükrözik vissza és példájuk a nemzeteket a Teremtő Atyához vonzza. Ahhoz azonban, hogy ez megvalósulhasson, ki kellett volna járniuk az Istenükbe vetett bizalom iskoláját – ők pedig elbuktak. Lelkükben a Peremvidék nemkívánatos gyümölcse érett meg: a megkeményedés, a hitetlenség. Tanuljunk példájukból és legyünk résen. Hitbeli válaszunk fogja meghatározni, hogy mivé, kivé válunk a pusztában. Egy túlélt, de szerényebb életre kényszerítő infarktus; a gyász érzelmi vagy betegség fizikai fájdalma; a pénztelenség vagy munkanélküliség bizonytalansága válaszút elé állít bennünket. A pusztában hozott döntéseink radikálisan át fogják hatni életszemléletünket.

Adjon Isten gyógyulást a betegségben, vigasztalást a gyászban, erőt az anyagi kilátástalanságban. Legyünk Atyánkkal őszinték, bízzunk jelenlétében, intésének jó céljában, gondoskodásában és engedjük, hogy a nemkívánatos föld megteremje lelki növekedésünk legkívánatosabb gyümölcseit.

Jegyzet Jeff Manion “The land between” c. könyve alapján – SzKSz Ref.Gyül.

IMÁDSÁG:

Atyám, gyermekeddé fogadtál, új élettel ajándékoztál meg Jézusban. Jellemem átalakulását, újjászületett lényem fejlődését édesapámként figyeled. Utamon vessződ és botod terelget. Hálásan köszönöm Neked, hogy megmutatod a helyes utat, hogy kiemelsz a gödrökből, melyekbe minduntalan beleesem, hogy válladon viszel, amikor elfáradok. Úgy vágyom arra, hogy Neked jó gyümölcsöket teremjek, hogy arcod felragyogjon rajtam! Ámen.