Isten terve, nem a mienk

“Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom!”

Zsolt 91,2

Mindenki tévedett a szövetség ládájával kapcsolatban (amely a kijelentés sátrában volt és Isten trónját képviselte). Miután a zsidó nép elvesztett egy csatát a filiszteusokkal szemben, követeket küldtek Sílóba, hogy elvihessék a ládát Eben-Háézerbe, ahol tábort ütöttek. Amikor az Úr ládája megérkezett, Izrael népe olyan hangos ujjongásba kezdett, hogy az ellenség még Afékban is hallotta őket. Ők félni, a héberek pedig bátorodni kezdtek a láda jelenléte miatt.

Mindannyian tévedtek. A zsidó nép háborúba vitte a szent ládát és alapos vereséget szenvedett, ráadásul a filiszteusok el is vitték a féltett kincset – akik pedig mindaddig, míg birtokukban volt, megbetegedtek és bálványaik megsemmisültek.

Értjük a filiszteusok hibáját, hiszen bálványimádó nép voltak. Isten népének azonban tudnia kellett volna, hogy a láda használatát először meg kell beszélni Istennel. Emlékeztek, hogy korábban  is vitték háborúba azt (Józsué 6), de megfeledkeztek arról, hogy Isten terve, nem pedig a láda jelenléte adta kezükbe Jerikót.

Mindegy mennyi minden áll rendelkezésünkre, elbukunk, ha nem Isten terve szerint használjuk javainkat. Tanulmányozzuk a Szentírást, kérjük Isten tanácsát és bízzunk vezetésében (Zsoltárok 91,2), mielőtt hitbeli lépésre szánnánk magunkat.

—  Dave Branon

A mi látásunk részleges,

Istené teljes.

fordítás: SzKSz Ref. Gyül.

Fordítás az Our Daily Bread Ministries What really matters: Faith, hope, love c. könyvéből. Szerzői Jog © 2019 Our Daily Bread Ministries. A megjelenítés az ODB Ministries engedélyével történt. Grand Rapids, MI. 49501. Minden jog fenntartva. A további felhasználás tilos.

IMÁDSÁG:

Drága Istenem, semmim sincs, amit nem Tőled kaptam. Új életem, szívem következő dobbanása, a mindennapi kenyér – mind a Te kegyelmed ajándéka. Köszönöm gondoskodásodat. Köszönöm, hogy megteremtettél és hitet adtál. Uram, az én látásom bizony a következő pillanatig sem terjed, nem ismerem a jövőt. Te azonban nemcsak látod, ura is vagy annak. Segíts kezemet Kezedbe téve, akaratodnak engedelmeskedve élni napjaimat. Ámen.