A dicsőítés, mint életforma

 

 

 

Dicsérem az Urat, amíg élek…

Zsolt 146,2

 

 

 

 

 

Wallas Stegner (amerikai író, 1909-1993) édesanyja ötven évesen halt meg. Amikor Wallas betöltötte nyolcvanadik életévét, írt neki egy üzenetet – “Levél…túl későn”. Az esszében olyan nő érdemeiről számol be, aki felnőtt, férjhez ment, és két fiút nevelt fel a korai Egyesült Államok zord vadnyugati körülményei között. Az a fajta feleség és anya volt, aki folyton bátorította az embereket, még a legkevésbé kívánatosakat is. Wallas visszaemlékszik arra, hogy anyja ereje hogyan mutatkozott meg hangjában. Így ír: “Soha nem mulasztottál el egyetlen alkalmat sem, hogy énekelj.” Amíg élt, Stegner édesanyja énekelt – hálás szívvel minden nagy és minden kis áldásért.

A zsoltáríró is megragadta az éneklésre kapott alkalmakat. Énekelt, ha jól teltek a napjai és énekelt, amikor nem ment minden rendben. A dalok nem voltak se kényszeredettek, se vonakodóak. Természetes válaszok Afelé, aki az eget és a földet alkotta (146,6), Aki kenyeret ad az éhezőnek (v7), megnyitja a vakok szemeit (v8), támogatja az árvát és az özvegyet (v9). Ez voltaképpen a dalra fakadó életforma. Olyan életvitel, amely idővel erőre kap abban, aki nap mint nap gyakorolja reménységét Jákob Istenébe vetni, abba az Istenbe, Aki meg is tart hűségesen mindenkor (v5-6).

Nem a hangunk minősége számít, hanem az Isten megtartó jóságára adott válaszunk – azaz a dicsőítő életforma. Ahogy egy régi himnusz zengi: “Van egy dallam a szívemben.”

 

Menny és föld teremtője, amikor megállok és eltűnődöm napjaimon,

gondviselésed és oltalmad ámulatba ejt. Add, hogy életem most és

mindörökké Hozzád zengő dicséret lehessen.

— John Blase

fordítás: SzKSz Ref. Gyül.

Fordítás az Our Daily Bread Ministries Bless the Lord, O My Soul c. könyvéből. Szerzői Jog © 2020 Our Daily Bread Ministries. A megjelenítés az ODB Ministries engedélyével történt. Grand Rapids, MI. 49501. Minden jog fenntartva. A további felhasználás tilos.

 

IMÁDSÁG:

Édes Mennyei Atyám, mily nagy szeretettel vagy irántam nap mint nap. Milyen kevés a perc, amit arra szánok, hogy irántam mutatott kedvességedet számba vegyem, gyengéd apai szereteteden elcsodálkozzam, és megállva, az élet zaját félretéve lelkemnek időt adjak kegyelmed minden cseppjét befogadni. Te sohasem sietsz. Nem sürgetsz, mert kevés időd lenne rám. Szentlélek, segíts megállni, csodálkozni, hálára fakadni és dalt zengeni. Ámen.