Amikor Isten betölt minket

“Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség jobbodon.”

Zsolt 16,11

”Mit tettem?” ….. Életem legizgalmasabb időszaka kellett volna, hogy legyen… Ehelyett az egyik legmagányosabb volt. Éppen elkezdtem dolgozni első  “igazi” munkahelyemen a főiskola után egy városban, ami több száz kilométerre volt az otthonomtól, ahol felnőttem. A nagy lépés öröme gyorsan halványult. Egy aprócska lakásban laktam. Bútorom nem volt benne. A várost nem ismertem. Senkit sem ismertem. A munka érdekesnek ígérkezett, de a magány megsemmisítő érzésként nehezedett rám.

Egyik este hátamat a falnak vetve otthon ültem. Kinyitottam a Bibliámat és a 16. zsoltárba botlottam, aminek a 11. verse azt ígéri, hogy Isten betölt bennünket örömmel. Imádkoztam. “Istenem, azt hittem ez a munka a helyes választás számomra, de most annyira egyedül érzem magam. Kérlek, tölts be jelenléteddel, hogy érezzem közelségedet.” Azon a héten többször többféle formában Isten elé tártam ezt a panaszos könyörgést. Voltak éjszakák, amikor enyhült a magány érzése és mélyen megtapasztaltam Isten jelenlétét, máskor viszont ugyanolyan fájdalmasan elszigeteltnek éreztem magam.

Ahogy azonban éjszakáról éjszakára visszatértem ehhez a vershez és hozzá horgonyoztam a szívemet, Isten fokozatosan mélyítette a hitemet. Úgy tapasztaltam meg hűségét, ahogy korábban sohasem. Megtanultam, hogy az én feladatom pusztán annyi, hogy kiöntsem Előtte a lelkemet…és alázattal várjam hűséges válaszát, bízva abban az ígéretében, hogy jelenléte valóban örömmel tölt el engem.

—  Adam Holz

Horgonyozd le szívedet Istenben.

fordítás: SzKSz Ref. Gyül.

Fordítás az Our Daily Bread Ministries What really matters: Faith, hope, love c. könyvéből. Szerzői Jog © 2019 Our Daily Bread Ministries. A megjelenítés az ODB Ministries engedélyével történt. Grand Rapids, MI. 49501. Minden jog fenntartva. A további felhasználás tilos.

IMÁDSÁG:

Drága Istenem, amikor magányos vagyok, vagy kételkedem abban, hogy mellettem vagy-e, töltsd be szívemet jelenléteddel. Hiszem, hogy mindig velem vagy –  ezt megígérted. Az érzések egészen letaglóznak néha. Tudom, Jézus, te is átmentél ezen. Megértesz! Kérlek, enyhíts magányomon, aggodalmam terhén. Oszlasd el a sötétséget, ami körülvesz, mikor leveszem Rólad a tekintetem. Csak Te vagy örömöm és világosságom forrása. Ámen.