Csendesség

1.rész

“Légy csendben, és várj az Úrra!”

Zsolt 37,7a

A “találkozás” azt jelenti, hogy valakivel egy bizonyos helyen időt töltünk. Néhány találkozó mély nyomot hagy bennünk. Emberek, események. Házastársak, tanárok, lelkészek, a gyermekeink, főnökeink; betegség, új munkahely, konfliktus, gyermek születése. A találkozások egyik jellemzője, hogy megváltoztatnak bennünket. Nincs ez másként az Istennel való időtöltéssel sem. A Teremtővel való rendszeres időzés nem új keletű dolog. Mózes első könyve beszámol arról, hogy Ádám és Éva eredetileg milyen közvetlen kapcsolatban voltak Istennel, aki rendszeresen meglátogatta őket. Ez volt ui. az eredeti szándék: kipihent emberek sétálnak a Teremtő Istennel, és barátokként beszélgetnek. Az idilli folytatás helyett azonban a jól ismert kérdés következik: …hol vagy? A félelem és a szégyen miatt az ember elbújt. Nem így teszünk mi is? “Ha egyedül töltök időt Istennel, akkor látni fogja a hiányosságaimat, a bűneimet, a gyengeségeimet…” A jó hír azonban az, hogy Krisztus kereszthalálával megsemmisítette a gátat, ami köztünk és Isten között magasodott. Isten kedvesen tisztít meg bennünket a bűntől, gyengeségtől. Nem kell félnünk a találkozástól – íme az eredeti terv újra elérhető: az ember akadály nélkül időzhet Istennel. De hol van a kert, ahol ez megvalósulhat? A kert szó héber megfelelője szó szerint egy eldugott, nyugodt helyet jelent, ahol az embert más nem látja, ahol megpihenhet. Az Istennel való találkozás helye, “a kert”, akár egy fotel is lehet. Találkozzunk Teremtőnkkel, amikor minden rendben van (Mk 1,33-37); kezdjük a napot Vele, amikor nagyon zsúfolt program előtt állunk (Mk 6,31-46); keressük jelenlétét, amikor krízisben találjuk magunkat (Mk 14,32-36). Ne spóroljunk az Atyával töltött idővel. Jézus sem tette. Csendességeiből születtek a csodák, a megváltozott életek, az Isteni kijelentések és maga a megváltás. Sorsformáló csendességekből.

Ádám az Édenkertben saját akaratát, Jézus a Gecsemáné kertben Atyja akaratát választotta. Ami ez egyikben tönkrement, a másikban helyreállt. Éjünk a lehetőséggel!

Jegyzet Brian Heasley “Be still” c. könyve alapján – fordítás: SzKSz Ref. Gyül.

IMÁDSÁG:

Uram, szeretem hallani a hangodat. Elképzelem, ahogy a bűnbeesés előtt Ádám és Éva mindig izgalommal várták a jöttödet. Ahogy talán befejezték a munkát, amit éppen végeztek, és füleltek. Ahogy mosolyra derült az arcuk, amikor “lépteid” neszét hallották. Igen, jön már, Akitől felüdül a szívünk. Jön már, Aki mindent tud. Jön hozzánk, Aki csupa szeretet és törődés. Ölelő Atyai karjai kitárva – Ő is vár engem. Hát jövök. Beszélgessünk! Ámen.