Fájdalom
“Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk…”
2 Korinthus 4,17
Nagyon fontos, hogy a fájdalom jelenlétét ne értelmezzük Isten jelenlétének, vagy szeretetének hiányaként. Amennyire lehet, nézzük szenvedésünket Isten perspektívájából. A szövetek sűrűsége a szálak összekapcsolódásából adódik. Meg kell látnunk, hogy Isten szemszögéből mindannyiunk élete egyike ezeknek a szálaknak. Amikor összefonódunk, egy olyan kárpitot hozunk létre, mely az Ő céljait szolgálja, az Ő személyiségét fedi fel előttünk. A te életed összekapcsolódik a körülötted élő emberek életével. Talán gyógyulásra szoruló, gyenge szálnak tartod magadat – ám Isten szemében meglehet, hogy épp te vagy a legerősebb! Talán épp a betegség van segítségedre abban, hogy Istenre összpontosíts, vagy a saját betegséged fog valaki mást közelebb vonni Istenhez. A nehézségeink gondot okoznak nekünk. Nem tudjuk elképzelni, hogy egy szerető Isten hogyan engedhet meg ezt vagy azt. Mégis muszáj, hogy az Ő szempontjából tekintsünk a történésekre akkor is, amikor számunkra az életünk bizonyos szakaszainak egyszerűen nincs értelme. A menny, az elkövetkező élet nagyon fontos. Ideig-óráig való szenvedésünk csekély ár érte. Édesanyánk méhében napról napra fejlődtek ki olyan érzékszerveink, melyeknek abban a kilenc hónapban nem vettük hasznát. Most mégis nem vagyunk-e boldogok, hogy van szemünk, orrunk, nyelvünk? Több szempontból vagyunk az életünk olyan szakaszában, amikor egyelőre sok minden szükségtelennek tűnik. Fogyatékkal születő gyermek, földrengések, egy teljes város pusztulása, holokauszt…. Ezeknek ebben az életben nincs értelmük. Pál mégis könnyű szenvedéseknek nevezi őket, melyek felkészítenek bennünket egy olyan nagy, örök dicsőségre, melynek fényében mindent semmiségnek fogunk látni. Minden fájdalom nehéz – ne minimalizáljuk senki baját! De ne tekintsük a fájdalom jelenlétét Isten távollétének. Bízzunk benne, hogy Isten olyasvalamin dolgozik bennünk, amire a következő életben, szükségünk lesz. Egy nap minden értelmet fog nyerni!
Jegyzet Max Lucado “Max on Life” c. sorozatából – forrás: RightNowMedia – fordítás: SzKSz Ref. Gyül.
IMÁDSÁG:
Istenem, amikor magunk vagy mások baját hordozzuk fájdalommal, kérlek adj erőt, hogy a te atyai szemeiden keresztül lássunk. Segíts együtt sírni, együtt gyászolni szeretteinkkel, és amikor lehet saját példánkkal, erőnkkel, hitünkkel jelen lenni mások életében. Segíts elfogadni azt, amit nem tudunk megváltoztatni. Hozd közel a mennyet a szívünkbe, hogy bátorodjunk, bátorítsunk. Tebenned bízunk – segíts a hitetlenségünkön, kérünk! Ámen.