Isten fensége
1. rész
…a végső tanulság ez: Féld Istent, és tartsd meg parancsolatait, mert ez minden embernek kötelessége!
Préd 12,13
Életünk előrehaladtával egyre izgalmasabbá válnak létezésünk értelmének, sikereink és kudarcaink jelentőségének, akár életünk végének kérdései. A Prédikátor könyvének szerzőjét, valószínűleg Salamont, ugyanezek a témakörök késztették szenvedélyes gondolatok lejegyzésére:
Mi az, ami igazán segít megélni személyes létezésünk célját, ami vonzóvá teszi a jelent, ránk árasztja Teremtőnk oltalmát és gondviselését? Létezik-e valami, ami minden nemes tulajdonság gyökere, a boldogság alapköve? Ami meghozza a kívánt változásokat azokban a körülményekben, melyekben a harmónia hiányát tapasztaljuk? Van-e titka annak, hogy egészségünket jobban tudjuk óvni? Hogy gyakrabban éljünk meg győzelmeket és végül hiteles szellemi örökséget hagyjunk magunk után? Azaz: létezik-e olyan erény, ami a teljes élet kulcsa?
Salamon bölcsessége messze földön híres volt. Lássuk, ő milyen megállapításra jut:
Féld Istent, és tartsd meg parancsolatait, mert ez minden embernek kötelessége!
(Préd 12,13)
A fent keresett kívánatos, de manapság gyakran félreértett és félretett erény tehát: maga az istenfélelem. A Biblia több, mint kétszáz helyen említi és páratlan, isteni kincsként írja le, mely Isten népének adatik. Az istenfélelem nem lelhető meg a hitetlen szívben – hogy is létezne ott?
Sokan gondolják, hogy saját bölcsességük hozza el számukra a sikert és a boldogságot. Salamon szavai viszont arra utalnak, hogy Isten nélkül nincs valódi értelme az életnek. Egyedül a szent félelem az, ami a hiábavalóságtól megmenekít minket, azaz segít nekünk Teremtőnk bölcsességéből táplálkozni. Ő tudja mi az, ami megerősít és mi az, ami tönkretesz bennünket.
Azt az embert, aki féli az Urat, oktatja ő, hogy melyik utat válassza. (Zsolt 25,12)
A Messiásról így ír Ézsaiás: Az Úr félelme lesz a gyönyörűsége. (Ézs 11,3) Jézus tisztában volt a teljes élet titkával. Kövessük Őt!
A következő részekben megnézzük mit is jelent az istenfélelem.
Jegyzet John Bevere “The Awe of God” c. könyve alapján – SzKSz Ref.Gyül.
IMÁDSÁG:
Valaki azt mondta, hogy mielőtt imádságra kulcsolom kezeimet, igyekezzek rádöbbenni Kinek a jelenlétébe is igyekszem, Kihez fogok szólni. Uram, akik a Bibliában találkoztak Veled, megrémültek, alig bírták szentséged jelenlétét elviselni. Krisztusban gyermeked vagyok, nincs okom félelemre – de gyermekedként is szeretném fenségedet tisztelettel megközelíteni, olyan rácsodálkozással, mely megadja a Neked járó dicséretet. Halleluja! Ámen.