Legelső reakciónk

Semmiért se aggódjatok, hanem … tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége … meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban.

Filippi 4,6-7

Amikor férjemet, Tomot, hirtelen kórházba kellett szállítani egy sürgős műtét miatt, elkezdtem felhívogatni a családtagokat. Húgom és férje azonnal velem jöttek. Imádkoztunk és vártunk. Tom nővére telefonon keresztül hallgatta aggódó szavaimat és azonnal megkérdezte tőlem: “Cindy, imádkozhatok veled?” Amikor a lelkészem is megérkezett feleségével együtt, ő szintén imádkozott értünk (Jakab 5,13-15).

Oswald Chambers így ír: “Úgy tűnik már csak akkor folyamodunk az imádsághoz, amikor az az utolsó menedékünk. Isten azonban azt szeretné, ha az ima éppen az első védelmi sávunk lenne. Akkor nyitjuk fohászra ajkainkat, amikor már semmi egyebet nem tehetünk – ám Urunk akarata az, hogy mielőtt bármit is teszünk, imádkozzunk.”

Az imádság gyökerei legmélyén nem más, mint beszélgetés Istennel, mégpedig abban a reményben, hogy Ő meghallgat bennünket és válaszol is nekünk. Ne utolsó menedékünk legyen hát az ima! Isten Igéjében arra bátorít bennünket, hogy imádságainkban találkozzunk Vele (Filippi 4,6). Azt is megígérte, hogy ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az Ő nevében, ott lesz közöttük (Máté 18,20).

Számunkra, akik megtapasztaltuk a Mindenható Úr erejét, legelső késztetésünk gyakran az, hogy Hozzá kiáltsunk. A 19. századi lelkész, Andrew Murray ezt mondta: “Az imádság megnyitja Istennek magának az utat, hogy elvégezze munkáját mind bennünk, mind pedig általunk.”

Mindenek előtt imádkozz!

— Cindy Hess Kasper

fordítás: SzKSz Ref. Gyül.

Fordítás az Our Daily Bread Ministries Bless the Lord, O My Soul c. könyvéből. Szerzői Jog © 2020 Our Daily Bread Ministries. A megjelenítés az ODB Ministries engedélyével történt. Grand Rapids, MI. 49501. Minden jog fenntartva. A további felhasználás tilos.

IMÁDSÁG:

Mindenható Istenem, köszönöm, hogy egyszerűségben és szívem legmélyéről fakadó őszinteséggel jöhetek Eléd. Kérlek hallgasd meg könyörgésemet saját életemért, és szeretteimért. Krisztusom, ahogy a dal mondja, jövök Hozzád semmit nem hozva, keresztedbe fogózva, meztelen, hogy felruházz… Abban bízom, hogy szeretettel nézel rám és szavaimat meghallva támogatsz a nap folyamán. Őrizz és tanácsolj bennünket, kérlek, Uram. Ámen