Vedd az élet vizét

2. rész

“Kegyelemből van üdvösségetek hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka.”

Ef 2,8

Amikor lelkileg megszomjazunk, Isten bővizű forrása hívogat minket az Élet Vizét kínálva. Néha mégis úgy érezzük, mintha elapadna a frissítő kegyelem, mintha valaki azt írta volna a kútra, hogy “Kortyolni szabad, lenyelni nem.” Mikor érezhetünk így? Akkor, amikor mi magunk, vagy mások elkezdik korlátozni Isten kegyelmét. Szabályokat állítunk fel, vagy körülöttünk az emberek mondják meg, hogy mikor és mennyit fogyaszthatunk Isten ajándékából. Megtörtént ez Pál idejében is (Apcsel 15,1; Gal 1,6-7). A testvérek úgy alakították Isten kegyelmét, hogy az jól beleilleszkedjen az ő játékszabályaikba, hagyományaikba. Valójában becsapták a gyülekezetbe járó embereket. Isten kegyelmének befogadása helyett szabályok megtartására ösztönözték őket. Pedig a kegyelem (Isten ki nem érdemelt jóindulata, pártfogása) nem vonható ki a kereszténység képletéből! Ha azt gondoljuk cselekedeteinkkel utat nyerünk a mennybe, becsapjuk magunkat. (Róm 11,6; Ef 2,8-9) Nekünk semmink sincs, amivel Istennek dicsekedhetnénk. Kegyelmét csak elfogadhatjuk.

Jó tudnunk, hogy a megváltás műve sem kezdőtőke, amit Mennyei Atyánk letett….de a havi részletek kifizetésének terhét már ránk bízza. Az üdvösség útja ez: …mit kell cselekednem, hogy üdvözüljek? Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz… (Apcsel 16,30-31a) Jézus elfoglalta helyünket a kereszten, és most szeretné elfoglalni helyét a szívünkben.

Bízz Krisztus váltságművében. Kortyolj gyakran kegyelméből. Hagyd, hogy az emberek véleménye helyett inkább Isten kegyelme határozzon meg. Hogyan gondolkodj tehát önmagadról? Az Efézus 2,4-9 szerint így: szeretett; élettel megtelt; mennyei állampolgár; Isten kegyelmének hirdetőtáblája; becsben tartott gyermek.

Amikor a kegyelem mélyre hat – a földi címkék megfakulnak. Nem számít hány pacafolt van történeted lapjain, mert Isten kezének érintésére az életed a hibákkal együtt válik kegyelmének nagyszerű mesterművévé. Sőt, kegyelmének galériájában drága kiállítási darabbá!

Jöjj és igyál! A megváltás igazsága felfrissíti lelkedet!

Jegyzet Max Lucado “Come thirsty” c. könyve alapján – SzKSz Ref.Gyül.

IMÁDSÁG:

Drága Jézus, ó, mondd nekem, hogy szeretett vagyok, a Tiéd vagyok, hogy barátom vagy, gondolsz rám és nem hagysz magamra soha. Hogy szeretsz velem időt tölteni és érdekel örömöm, bánatom. Töltse be lelkemet szavad friss folyama, mely kijelenti, hogy élek, én Benned, s Te bennem. Hadd halljam, hogy a menny vár rám, hogy az életem nem kósza szál a szélben, hanem becses terv szövi örökkévaló értékként. Kegyelmed éltet engem. Ámen.